A Széll Kálmán tértől a Széna térig villamossal? Nem biztos, hogy a lustaság az oka
2017. március 14. írta: Szőnyi Judit

A Széll Kálmán tértől a Széna térig villamossal? Nem biztos, hogy a lustaság az oka

Időt vagy energiát akarunk spórolni, amikor egy megálló miatt villamosra pattanunk? Talán mindkettőt, de vegyük számításba a környezet viselkedésre gyakorolt hatását is.

Sokak fantáziáját mozgatja, másokat inkább bosszant, vajon mi járhat azoknak az embereknek a fejében, akik képesek felszállni a  4-es vagy 6-os villamosra a Széll Kálmán téren, hogy aztán a következő megállóban, vagyis a Széna téren le is szálljanak. Csak hogy mindenki számára érthető legyen, miért is olyan bosszantó a dolog: a két megálló között olyan csekély a távolság, hogy látszólag nem éri meg villamossal megtenni. Emiatt valószínűleg sokan arra következtetünk, hogy nincs emögött más csak a lustaság.img_1866.JPGAz én oldalamat azonban fúrta a kíváncsiság, vajon jogosan akadunk-e ki, ezért úgy döntöttem, hogy közelebbről is megvizsgálom –, ha mondhatom így – a jelenséget. Első körben egy kis adatgyűjtésre szántam rá magamat.

A telefonomon lévő navigációs alkalmazás szerint villamossal a két megálló között lévő távolság 210 méter, ezt körülbelül 11,7 km/h sebességgel tettük meg. Indulástól megérkezésig 37 másodperc telt el, de ha belekalkuláljuk a jármű elindulása előtti várakozási időt is (ami naponként, illetve napszakonként eltérő lehet), akkor összesen 1 perc 5 másodpercet vett igénybe az egy megálló megtétele.*

Gyalog a két megálló közti távolság a legrövidebb úton 140 méter, amit gyors tempóban 1 perc 31 másodperc alatt tettem meg, a sebességem ekkor nagyjából 5,5 km/h volt. Számomra normál, kényelmes tempóban, nagyjából 3,7 km/h sebességgel 2 perc 20 másodpercbe telt eljutni az egyik térről a másikra.img_1872.JPGMindez azt sugallhatja, hogy részben a gyorsabb útmegtétel miatt választják sokan gyaloglás helyett inkább a tömegközlekedést. Talán kevésnek tűnik a fél- egy perces eltérés, de biztosan sokatok tapasztalta már, hogy néha egy-két másodpercen is rengeteg múlik. Azt viszont fontosnak tartom leszögezni, hogy az utasok többsége jó eséllyel nincs tisztában azzal, melyik opció a ténylegesen gyorsabb, ezért ezúttal is érdemes figyelembe venni, vajon a fizikai környezet milyen szerepet játszhat az utasok döntésében.

Véleményem szerint meghatározó lehet az, hogy míg a villamos kötött pályán mozog, ezért a rendőrlámpán kívül általában semmi más nem befolyásolja a haladását, addig gyalogos közlekedés esetén számos környezeti elem hátráltató tényező lehet. Séta közben a két tér közötti távolságot csak a kialakításnak megfelelően tudod megtenni – legalábbis a biztonságod érdekében így érdemes –, vagyis keresztül kell sétálnod legalább egy zebrán, amiről talán eleve azt gondolod, hogy lassítja a haladásodat. De az átkelőhelyen és a rendőrlámpán kívül a járókelők és a kerülgetésük, az eléd vágó biciklisek vagy akár egy véletlenül ismerősbe botlás is feltarthat.

Ami csakugyan nagyon fontos – bár valószínűleg nem vesszük számításba, amikor véleményt alkotunk a jelenségről –, hogy maga a villamos is egy eszköz, akárcsak a táskádban lévő okos telefonod, az ágy, amin éjjelente alszol, vagy a cipő, amit munkába induláskor a lábadra húzol. Ahogy az említett tárgyaknak, úgy a villamosnak is van meghatározott funkciója, méghozzá az, hogy utasokat szállítson A pontból B-be. Hogy a két pont pontosan mely megállóhelyeket takarja, azt az utasok maguk határozhatják meg.

Hogy mire akarok kilyukadni ezzel? Arra, hogy ha egy kis időre félretesszük a számadatokat vagy a rosszindulatunkat és a sztereotípiákat – mely szerint biztos lusta az az ember, aki egy megálló miatt villamosra száll –, akkor láthatjuk, hogy a Széll Kálmán tér és a Széna tér esetében részben azért választják egyesek a tömegközlekedést, amiért telefonon hívjuk fel a barátainkat személyes látogatás helyett, vagy mert a laptopunkba jegyzetelünk, ahelyett, hogy tollat ragadnánk és papírlapra írnánk. Igen, részben ezeket is a kényelem miatt tesszük, másrészről pedig azért, mert rendelkezünk ezekkel az eszközökkel, amiknek az a rendeltetésük, hogy használják őket.

Ugyanez a helyzet a villamossal is, ami ha ott áll a megállóhelyen, és indulásra készül, arra késztethet, hogy utazzunk vele, függetlenül attól, hogy mekkora távolság megtételéről van szó. Tehát nem biztos, hogy idő vagy energiaspórolás áll a használata mögött, amikor a tárgyalt terek egyikéről át akarunk jutni a másikra, talán sokan azért döntenek inkább a villamos mellett, mert az a rendelkezésükre áll, ami ráadásul azért van, hogy erre használják.

 

Fotók: Szőnyi Judit

*Az általam végzett mérésre 2017.03.13-án, délután 1 óra után néhány perccel került sor.

A bejegyzés trackback címe:

https://budapestjaro.blog.hu/api/trackback/id/tr5412329717

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rugovicsvalagba 2018.02.23. 19:26:12

Az idős, könnyebben fáradó, vagy beteg emberek kategóriája is létezik
süti beállítások módosítása