Általánosan elterjedt információ, hogy a föld alatt közlekedő járművek a leggyorsabb tömegközlekedési eszközök Budapesten, hiszen sem az autós, sem a gyalogos forgalom nem zavarja a haladásukat. Na, de mit is jelent egészen pontosan ez a gyorsaság? Azt, hogy nagyobb km/h-s sebességgel haladnak, vagy azt (is), hogy ténylegesen hamarabb érünk oda, például a lakásunktól egy étterembe a metróval, mint mondjuk egy busszal? A kérdés elsősorban azért foglalkoztat, mert úgy gondolom, hogy a sebességén túl számos környezeti tényező szerepet játszhat ebben. És bár általánosítani nehéz, hiszen minden megállóhelynek, útszakasznak, városrésznek megvan a maga sajátossága, ami meghatározhatja a tömegközlekedés hatékonyságát, azért én kíváncsi voltam, mennyiben térnek el ezek az említett környezeti elemek az egyes járművek esetén, és hogyan határozzák meg a haladásunkat. Úgy döntöttem tehát, hogy útra kelek, és teszek egy próbát arra, hogy ebből az aspektusból összehasonlítsam a kisföldalattit a 105-ös busszal. (Mindezt teljesen függetlenül attól, hogy tény-e vagy sem, hogy a metrók gyorsabbak a buszoknál.)

Hogy egyik járművet se részesítsem előnyben, ugyanonnan indultam el, és ugyanaz volt a célállomás mindkét utam során. A start az Erzsébet téren található Akvárium Klub bejárata......a cél pedig a Dózsa György út Hősök tere felőli oldala volt.Lássuk, miket tapasztaltam:

Az 1-es metróval 15 perc 23 másodperc alatt tettem meg a kijelölt távolságot beleértve a sétát, a várakozást, illetve a tényleges utazást, ugyanez busszal 26 perc 53 másodpercbe telt. A menetidő, vagyis beszállástól kiszállásig, a földalattival 7 perc 24 másodperc, busszal 24 perc 6 másodperc volt.  Valószínűleg senki nem lepődik meg az eredményen, főleg, ha elárulom, hogy a megfigyelésemet pénteken délután 4 és 6 óra között végeztem, vagyis tele voltak az utak autóval, és volt, hogy egy rendőrlámpán csak a harmadik váltásnál sikerült átjutni. A metró kötött és minden egyéb közlekedési formától független pályájának köszönhetően tartotta a menetrendjét, a busznak nem sikerült (ezen talán a csak buszoknak fenntartott sáv változtathatna, bár ebbe most inkább nem mennék bele).

A BKK honlapján elérhető menetrend szerint a 105-ös busz 12 perc alatt teszi meg ezt a távolságot (persze arra felhívják a figyelmünket, hogy "az adatok tájékoztató jellegűek, a menetrendtől eltérések előfordulhatnak"), az 1-essel pedig 8 percbe telik. Az említett eltérés a buszok esetén részben az autós(csúcs)forgalom, és az ebből következő vagy ehhez hasonló fennakadások miatt következhet be, de úgy vélem, hogy ezek, a járművek haladását befolyásoló környezeti tényezők napszakonként/naponként eltérőek lehetnek. Kisebb autósforgalommal nyilván kisebb az esély a torlódásokra, ráadásul némileg kevesebb utas is jön-megy bizonyos intervallumokban.

A megfigyelésem során mindkét járművön sok utas fordult meg, de valahogy az volt az érzésem, mintha a földalatti adna egyfajta ritmust, dinamikát a gyors utascserének, míg a buszon inkább a ráérősség, a tötymörgés volt az érzékelhető. Pedig az utasok le- és felszállása szerves részét képezheti annak, mennyire tudja tartani magát a menetrendhez egy tömegközlekedési eszköz. Ebben az is szerepet játszhat, hogy kik az utasok. A buszon 7 megálló alatt két babakocsis hölgy szállt le és fel (ők az 1-es metrót szerintem nem túl gyakran veszik igénybe az akadálymentesítés hiánya miatt), és több nyugdíjas is megfordult, akik lassabb közlekedési lehetőségeikkel értelemszerűen a haladást is lassítják (szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel nincs semmi gondom).

És ha már az utasok...a Deáktól eljutni a földalatti peronszintjéig, illetve a Hősök tere megállóhelyétől fel a felszínre, majd ténylegesen a térre nagyjából 4-5 percig tartott, főképp, mert kerülgetni kellett a szemből jövő embereket a lépcsőn és az aluljáróban (ami elkerülhető lenne, ha a teret kettéválasztanák csövekkel, akárcsak a Kálvin téren a 3-es és a 4-es metró átvezető aluljárójában, lásd az alábbi képen), egyes részeken elzárták az utat, vagyis az ő tempójukban kellett haladnom (a sebességem ekkor nagyjából 2-3 km/h volt), de arra sem volt mód, hogy a mozgólépcső bal oldalán lesétáljak.Az Akváriumtól a buszmegállóba 1 perc 3 másodperc alatt értem oda, a buszról leszállva a Hősök teréig pedig 1 perc 44 másodpercbe telt a távolság megtétele körülbelül 4,5-5 km/h-s sebességgel. Ekkor érzékelhetően kevesebb ember akadályozta a haladásomat. Persze, hozzáteszem, hogy az utasokon és a járókelőkön túl szerepet játszhat ebben az is, hogy milyen az adott útszakasz, hol, milyen közel találhatók gyalogos átkelőhelyek, vagyis hogyan, mennyire hatékonyan érhetők el a megállóhelyek vagy a kitűzött célállomásunk. A Hősök terénél viszonylag egyszerű a helyzet a kisföldalatti és a busz esetén is, azonban a Deákon két lépcsőn le, majd egyen fel kell mennünk ahhoz, hogy egyáltalán metrózhassunk, ami ugye szintén lassíthatja a haladásunkat, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy nem egyedül utazunk.

Érdekel, hogy milyen hatások érnek a tömegközlekedés során Budapesten? Kövesd a Budapestjárót a Facebookon!

Fotók: Szőnyi Judit