Hála a BKK újításának most már nem csak HÉV-en, hanem hajón, fogaskerekűn, buszon, sőt villamoson is szállíthatjuk biciklinket, persze csak bizonyos járatokon (hogy melyek ezek, és milyen feltételek mellett vehetők igénybe ide kattintva megtudhatod). E hír hallatán kíváncsiságtól hajtva úgy döntöttem, hogy az 59-es villamoson keresztül tesztelem, hogy az eszköz kialakítása mennyire teszi lehetővé kényelmes és praktikus formában a kerékpárszállítást.
A BKK honlapján olvasható cikk szerint „a két Tátra kocsiból összeállított szerelvények közbenső, vezetőállás nélküli végén lehet kocsinként egy-egy kerékpárt szállítani”. Vagyis itt: 
A terepszemlének azonban kétségekkel indultam neki, főképp, mert a korábbihoz képest komolyabb átalakításra nem került sor a járművön: csak egy plusz csövet, egy tépőzárat és két biciklitámasztékot szereltek fel a szerelvény végében.
Ami a legszembetűnőbb, hogy felszállás közben a teret – ahogy erről egy korábbi bejegyzésem során már írtam – kettéválasztja egy cső, ami kapaszkodás szempontjából nagyon hasznos, viszont annál kevésbé az, amikor fel akarunk tenni magunk mellett, előtt, mögött egy terhet, legyen az egy bőrönd, vagy adott esetben egy bicikli. Azt persze nem állítom, hogy lehetetlen próbálkozás, de érzékelhetően akadályoz ilyenkor a közlekedésben.
Ha úgy szállunk fel a villamosra, hogy a cső bal oldalán megyünk mi, a jobb oldalán pedig feltesszük a biciklit, akkor a kerékpárt be kell fordítanunk a tárolóhelyre. Ekkor azonban nehézségekkel találhatjuk szemben magunkat: az ajtón elhelyezett kapaszkodócső, illetve az egymással szemben lévő ajtók lépcsőválasztó csöve is leszűkíti a rendelkezésre álló teret, a kerekek pedig könnyen beléjük ütközhetnek. A balkezesek nem mellesleg előnyben vannak, hiszen ők jó eséllyel a leírtaknak a tükörképeként a másik oldalról hajtják végre a cselekedetet, ezért ők rögtön be tudják tolni a biciklit a tárolóhelyre.
Az eddigiekhez még társul az is, hogy a többi utas jelenléte miatt szintén kisebb tér áll a rendelkezésünkre, ráadásul olykor a pozíciójukkal teljes mértékben ellehetetlenítik a le- és felszállást. A BKK leírása ugyan tanácsolja, hogy segítsük elő a kerékpárral utazók közlekedését, de nehéz eltekinteni attól a ténytől, hogy a gyakorlatban (a biciklihasználattól függetlenül is) sokszor ennek épp az ellenkezője tapasztalható.
Egy másik lehetőség, hogy a biciklivel együtt a cső egyik oldalán szállunk fel a járműre, ekkor azonban szintén akadályokba ütközhetünk, ha nem gondoljuk át előre a dolgot. Például, ha jobb kezes lévén a cső bal oldalán szállunk fel a jobb oldalunkon tartva a kerékpárt, könnyen beszorulhatunk – ahogy az alábbi képen is látható –, ráadásul emiatt a biciklit sem tudjuk rögzíteni.
A pozíciókat bátran variálhatnánk még, de akárhogy is, az én szememben az már eleve gond, hogy a felszállás módja nem magától értetődő. Az az egyszerű cső ugyanis nem csak kettévágja és szűkíti a rendelkezésre álló teret, de több lehetőséget is ad arra, hogyan szálljunk fel. Ezáltal könnyen hozhatunk olyan döntést, ami nem csak nekünk, de az utasok számára is kényelmetlenné teheti az utazást.
Egyértelmű, hogy sokkal egyszerűbb lenne feltenni a biciklit a járműre a cső nélküli babakocsis ajtón keresztül, és habár a BKK tájékoztatójában arra vonatkozóan nem olvasható egyértelmű információ, hogy a villamos esetében a kerékpárunkat mely ajtókon vihetjük fel – tehát feltételezhetjük, hogy bármelyiken –, az 59-es villamos kialakítása révén itt is akadályba ütközünk. Ebben az esetben az utasok jelenléte szól bele a hatékonyságba: át kell vergődnünk a tömegen/át kell slisszolnunk az emberek között EGY BICIKLIVEL, hogy eljussunk a kialakított tárolóhelyhez, ami ismerve a budapesti tömegközlekedést egy igazi megpróbáltatás. Ráadásul nem csak az utasok akadályoznak minket, de mi is megzavarjuk a nyugalmukat.
Összességében azt gondolom, hogy az ötlet, hogy kerékpárt szállíthassunk a villamoson, nem lett volna rossz, az viszont kérdéses a számomra, hogy gyakorlati szempontból mennyi tervezés áll e gondolat mögött. Az pedig szintén szöget vert a fejembe, vajon miért nem a jól bevált módszer alapján (a HÉV-nél sincs lépcsőválasztó cső), tették mindezt lehetővé. A jelenlegi kialakítás miatt érdemes tehát előre és jól megfontolni, melyik ajtón, és hogyan akarunk felszállni kerékpárral az 59-es villamosra.
Érdekel, hogy milyen hatások érnek a tömegközlekedés során Budapesten? Kövesd a Budapestjárót a Facebookon!
Fotók: Szőnyi Judit
